JÁTÉK AZ ELSŐ ÉLETÉVEKBEN

Nyilvántartási szám: T-05-046/2016

Óraszám: 30 óra

Továbbképzés elvégzésért kapható pontszám: 50 pont

 „A játék a gyermekkor legfontosabb tevékenysége, ami segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődést” – olvashatjuk A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjában.

A játék (mind a tevékenység, mind az eszközök, mind a gyermek játékához való viszonyulás) erősen szociokulturális kontextusfüggő. Napjainkban a bölcsődei szakemberek más családokkal, más szülőkkel és más gyermekekkel találkoznak, mint akik az 1990-es években látogatták a bölcsődét. 2009-ben indult a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA képzés, 2016 januárjától a felsőfokú végzettséggel rendelkező, pedagógus munkakörben dolgozó bölcsődei szakemberek a pedagógus életpálya modell hatálya alá tartoznak. Ezek a változások indokolttá teszik a felsőoktatás szemszögéből való elemzést is. A pedagógus képzési területhez tartozó más képzések irányába való átjárhatóság és a pedagógus minősítési rendszer kívánalmainak való megfelelés érdekében szükségessé válik a bölcsődei játékpedagógia új elemekkel való bővítése is, az egyik legfontosabb újdonság a kisgyermeknevelő reflektivitásának, önreflektivitásának erősítése.

A szakemberképzés és a továbbképzések hallgatóinak szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy egységes keretbe foglaljuk azokat a legfontosabb témákat, melyeket a 0-3 éves korosztály játékáról tanulmányozni szükséges.

Elméleti megközelítésekből kiindulva mutatjuk be a játék funkcióit és az első években zajló fejlődés főbb jellemzőit, érintve a sajátos nevelési igényű gyermekek játékának alakulását is. Elemezzük a játéknak a családi nevelésben betöltött szerepét, kitérve korunk néhány jellemző tendenciájára. Összefoglaljuk a bölcsődepedagógia legfontosabb alapjait, definiálva olyan alapfogalmakat, mint pl. a tervezés, szervezés, támogató, megerősítő attitűd, stb., melyek elvi alapul szolgálnak a módszertani keretek megrajzolásához. Új elemként körvonalazzuk a kisgyermeknevelő játszókompetenciáját Nagy József kompetenciamodellje (Nagy, 2007) és Kovácsné Bakosi Éva óvónői játszóképesség-modellje (Kovácsné Bakosi, 2008) segítségével. Ezt követően részletezzük a kisgyermeknevelőnek a játékkal kapcsolatos feladatait, ezen belül a feltételek megteremtését, a támogató-megerősítő jelenlétet, a gyermek igényeihez igazodó bekapcsolódást, részvételt, a gyermek játéktevékenységének megfigyelését, elemzését, dokumentálását, a kisgyermeknevelők játékkal kapcsolatos tevékenységének megfigyelését, elemzését, dokumentálását, érintjük az önreflexió kérdéskörét, a játékban jelentkező nehézségek kezelését, a szülői kompetencia erősítését a játék területén.

A képzésen résztvevők Igazolást kapnak a továbbképzés elvégzéséről, melynek feltétele, hogy a résztvevő nem haladta meg a megengedett hiányzás (10 %) mértékét, sikeres záróvizsgát tett, valamint elkészítésre és leadásra került egy „saját portfólió”.